Archive for február, 2014

február 28, 2014

Üzenet – Aki dudás akar lenni

 
 

Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni?

 
 
 

Kiscica, ez nyilván így van, csak az a lényeg, hogy nem kell ám ott is maradni.

 
 

Ne tessék ennyire beleélni magad a játékba.

 
 

“Két szerzetes a város felé menvén egy folyóhoz ért. A sekély gázló mellett ott állt egy gyönyörű lány, aki hosszú, fodros szoknyája miatt nem tudott átkelni, ezért megkérte a szerzeteseket, hogy vigyék át őt. Az egyik szerzetes nem tudta mitévő legyen, de a másik gyorsan karjába vette a lányt, és átvitte a túlpartra. A lány kedvesen megköszönte, és távozott. Estére, mire a város határához értek, a másik szerzetes nem bírta tovább, és megkérdezte:
– Testvér, szellemi vezérelveink nem engedik, hogy nőkkel kerüljünk kapcsolatba, hiszen kísértésbe vihetnek minket. De te felvettél egyet és a karjaidban hordoztad!
– Testvér – válaszolta a másik – én letettem azt a lányt a parton, de te még mindig cipeled? ”
 
 
 
 

Amúgy meg, csak úgy megjegyezném,
hogy a kultuszhoz
kultiválók kellenek.

 
 
1800964_10202356171482377_1710641660_n
 
 
 
 

Köszönet Ádámnak a történetért, ma nagy hasznát vettem : )

 
 

február 27, 2014

 
 
Kiscicaillat van az orromban.
Hiányoznál, ha nem lennél.
 
 
 

február 18, 2014

Proovulatoricus pupillatágítás – És akkor a babaillatról még egy szót sem ejtek.

 
 

Megírtam Miminek, hogy én nevetgélni járok fel a blogjára, nem ovulálni.
Amúgy is van nekem elég bajom azzal, hogy állandóan gyerekeket látok.

 
 

tumblr_mvy0cks2Y61sqe8mso2_500

 

Éreztétek már, hogy tágul a pupillátok?
Nem tudom pontosan, hogy melyik receptorokkal lehet detektálni, de bizonyítékok alapján tudom, hogy LEHET.

Tapasztalom nap, mint nap…

 
 

tumblr_mvy0cks2Y61sqe8mso4_400

 

És ezek a kis nyavalyások még hangot is adnak ki.
És akkor nem lehet nem szeretni őket.

 
 

tumblr_mvy0cks2Y61sqe8mso5_500

 

Jó, mondjuk ha az ember lánya úgy dönt, hogy gyerekekkel foglalkozik (először véletlenül azt gépeltem be, hogy szeretettel foglalkozik…), akkor vállalja, hogy a gyerekek valamiféle hatást azért csak kiváltanak belőle.

 
 

tumblr_mvy0cks2Y61sqe8mso6_400

 

Most délutánra például már szépen eljutottam odáig, hogy akkor a patológia könyv Tüdő c. fejezetének tanulmányozása előtt nézegetek felnőttes, vicces, szellemes blogokat.

 
 

tumblr_mvy0cks2Y61sqe8mso10_500

 

DE MÉG OTT SEM HAGYNAK BÉKÉN.

 
 

tumblr_mvy0cks2Y61sqe8mso1_500

 

Jó, tudom én, hogy az itt a lényeg, hogy az ember figyelme mire van kihegyezve,
meg a családalapításban egyelőre ott tartok, hogy úgy élek, mintha férjnél lennék,
csak épp a férj hiányzik a történetből,

 
 

tumblr_mvy0cks2Y61sqe8mso3_400

 

de azért brutális szembesülni azzal, hogy az evolúció tényleg próbál dolgozni,
és a gyerek+pasi kombó, még képen is, olyan vinnyogós-pupillatágulós-elolvadós ahhh-olásra késztet,

 
 

tumblr_mvy0cks2Y61sqe8mso8_500

 

hogy a lakótelep falainak hangáteresztő képessége mellett azért már szinte szégyellem magam a két szomszédnénim előtt.

 
 

tumblr_mvy0cks2Y61sqe8mso7_500

 

Ha pasi lennék, tuti a vállamra csapnék egy ilyen kis vakarékot, úgy indulnék el csajozni.

Garantált a hatás!

 
 
Mimiametrón: )
 

február 14, 2014

Nem mondhatom el senkinek

 
 

Több oldalról összefutnak a szálak, hogy egy még álmoskás, februári délutánon érzéseket ébresszenek és szellemcsodákat hozzanak.

 
 

Hajnali 2 van, fekszem egy ágyban, egy tábor egyik szobájában, elvileg már alszunk, mi, a szervezők, – én amúgy 10 perce már gyakorlatilag is -, de helyette szobaszinten azt tárgyaljuk, hogy milyen programokkal és hogyan szórakoztassuk másnap a táborozó gyerekeket. Kicsit már lankad a hangulat, nekem sűrűsödnek az alfa-hullámaim, jó, csak egy pillanatra lehunyom a szemem, aztán később folytatjuk az indiános játékunk részleteinek kidolgozását, addig pihenek egy kicsit… És álmodok. Nem tudom, merre járok, de egyszer csak arra ébredek, hogy hangosan azt mondom, hogy Karinthy.
A szobatársaim ugyanis közben azon kezdtek el tanakodni, hogy a “Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek” versrészlet kitől van.
Ez bennem nem tudatosult, de mégis megütötte a küszöböt, hogy válaszoljak.
Utána hónapokig nevettünk ezen.
Szegény Lilla, nem hagyják aludni a versek…

 
 

Egy másik hajnali 2. Koncert valami helyen, nagy térben, mi meg az előcsarnokban üldögélünk. És sört innánk. Már ha szeretnénk a sört.
Egy fiú meg egy lány. Egy darabon együtt sétáltak. A fiú fülébe suttogok szavakat, ő meg tovább suttogja a lánynak.
 
Gyantád vagyok.
Körül ölellek.
(„Szeretlek” hangzik az elbocsájtás pillanatában.)
Önmagamba átemellek, mint a megdermedt kőben,
Az időben ragadt ősbogarat őrzi a ragyogó jáspis vagy smaragd.
(„Szeretlek” mondjuk, és érzünk.)”

 
Ez Kovács Ákos. De maga a személye nem érdekel minket annyira, mint Karinthy.
Csak a pillanat varázsa, az impulzív érzések közvetítése.

 
 

Egy harmadik hajnali 2. Egy kórház gyermekintenzív osztálya. Benn ülök az orvosi szobában. Normalizálódott a kislány oxigénszaturációja. Bevérzések vannak a térdén. A vérkészítménytől duzzadt a nyaka. Hatalmas szemekkel néz a világra.
Láttam már ilyet. És kicsit féltem az érzéstől, hogy milyen lesz, ha újra szembesülök vele.
És csodás volt rájönni, hogy bármi történik, bárhogy fáj a múlandóság, a szeretetet, a hívásokat nem lehet elpusztítani.

 

Isten hangja örök.

 

Kattintgatok az interneten és találok egy videót, amit a srác csinált, aki a két Lilla között közvetítette az Ákos-verset. Most Karinthyt ad nekünk, mindenkinek, Samuel L Jacksont is a társaságba hívva.
Mi meg csak ülhetünk döbbenten.

 
 

Isten, köszi, minden pillanatért, amit ajándékba adsz.
 

Ígérem, jól fogok élni vele.

 
 

 
 

“Mert álom a bűn és álom a jóság,
De minden álomnál több a valóság,
Hogy itt vagyok már és még itt vagyok
S tanuskodom a napról, hogy ragyog.”

 
 
 

Forrás
Kép

február 6, 2014

Tüdőléghólyagocskában, ha randizunk

 
 

úgy volt hogy beszélgetünk ma a lélegeztetésről egy nagyon okos sráccal
 
de aztán elmaradt
 
meg nekem ez az egész compliance még csak halványan derengő fényfoltként hat
 
és van már pecsétem is
 
meg tervezem a következő tetoválásom
 
viszont legalább 5 perccel hamarabb eljöttem a munkából
 
úgyhogy futás helyett inkább aludtam egyet
 
és mikor félálomban a hipnagóg hallucinációnak nevezett állapotban
 
randiztam egy sráccal
 
de csak 0,8 másodpercig
 
mert annyi a tranzitidő
 
amíg a vörösvértest normálisan a tüdőkapillárisban van
 
és mondtam neki hogy nyugi
 
mert én fehérvérsejt vagyok
 
és majd jól kimegyek az interalveolaris résbe
 
hátha nincs megvastagodva
 
és akkor ott lehetünk együtt kicsit többet
 
és ezt amúgy komolyan gondoltam
 
 
 
akkor volt egy-két béta-hullámnyi normál tudatom még
úgyhogy el is határoztam
hogy elmegyek ma inni
 
 
 
images

 
 
 

Szerk.: ezen az elektronmikroszkópos képen nem is jön ki jól a surfactant. Hm.

 
 
 

február 6, 2014

Anna.

 
 
http://lascsik.wordpress.com/2013/03/27/auticism/
 
 
 

február 1, 2014

Neked mit jelent a szabadság? – Mikael Aldo fotói

 
 

Filozófiai mélységekben önszórakoztató örömködésből bandukoló leánygyermekből lassan nővé cseperedő (meg cserfeskedő), értelmet értelmetlenül, de l’art pour l’art teljes lelkesedéssel kereső értelmességiként (itt most köhint egyet) az olyan fogalmak, mint a szabadság, a szeretet, a félelem, a kötődés, a forma és a tartalom rendszeresen felmerülnek a koponyatartalmam felszínesebben rétegeiben is.
Tulajdonképpen ez a blog is erről szól, immáron 8 éve.

 
 

01mikaelaldoifskiesandwavescreatedparadise

 

Ödön mutatta most meg nekem Michael Aldo állítólag szürreális képeit, amikkel persze úgy jártam, mint a szokásos ilyen jellegű képekkel, hogy jobban belemélyedve rájöttem, hogy ismerek amúgy már párat közülük, csak nem tudtam, hogy ki az alkotó.
 
Ezzel a lendülettel persze elkezdhetnék utánanézni, hogy ki ez az arc, és a google első találatait megfelelően átszellemült szövegkörnyezetben a kompozíciókat verbálisan komposzttá halmozni, ami szép meg jó meg termékeny meg a jó ég tudja, hogy milyen, de amúgy legalább biztosan büdös.

 
 

02mikaelaldoupontheearth

 

Helyette inkább csak úgy simán megosztok pár képet, meg felteszem Nektek a kérdést, amivel mostanában mindenkit bombázok, amióta a “Te is Godot-ra vársz?” és a “Szerinted mi a művészet?” jellegű agymenéseim már kimerültek,

 

hogy mégis,

 

mit jelent szabadnak lenni?

 
 

images (8)

 

Mert nekem ez jutott eszembe ezekről a képekről.

 

Kazantzakisztól a Zorbász, a görög a kedvenc könyvem, abban az öreg görög szerint az ember attól ember, hogy szabad.

 
 

„- Tiszta sor; ha kényszerítesz, elvesztesz. Effajta dolgokban tudniillik ember vagyok.
– Ember? Mit akarsz ezzel mondani?
– Azt, hogy szabad.”

 
 

03Mikael_Aldo_08

 

Mondjuk számomra a szabadságban van valami iszonyúan nyomasztó is, valami fogamat vacogtatóan rémisztő, és nem csak azért, mert a válladra simul a választás felelőssége, hanem mert olyan megfoghatatlanul magányossá válsz közben…

 
 

Persze csak hogy maradjunk ennél a kulturálisan pangó, de mélységeket tárogató, a XXI. század hajnalán még mindig népszerű közegnél, Tyler Durden is megmondta:

 

“Losin’ all hope is freedom.”

 
 

04Mikael-Aldo-Clouds

 

Én meg nem akarok belepusztulni “a lét elviselhetetlen könnyűségébe.”

 
 

05Mikael-Aldo-Portrait-snow

 

Hiába olyan csábító a repülés, még a sejtjeim is a gravitáció tartja össze.

 

Aztán meg ki tudja, nem csak ennyi vagyok-e….

 
 
 

február 1, 2014

Varázslat

 
 

Varázslat
Minden pillanat
Egy cseppnyi mozdulat
Egy lélegzetnyi fuvallat
Egy álom-oltott gondolat
S a lényed író sugallat
Hogy van valóság
A szürke pusztaságon túl is

 
 

varazslat01

 

varazslat02

 

varazslat03

 

Nehéz körbenézni és nehéz nem beleálmodni. Magának marad a magány, széttép a semmilyenség, és bármerre is tekintek, kint olyan frissen hideg van, kint olyan ég-sújtottá fagyaszt a lég, de a benti porlasztó meleg fülledtsége, az elmúlást fájdalommá fagyasztó tűzvirágok, az ablakon átolvadni nem tudó, be-tekintő, de be nem engedő hullámzó szavak is csak menekülésre késztetnek.

 
 

varazslat04

 

varazslat06

 

varazslat07

 

Múltkor láttam a tetőn egy kis rést.

 
 

varazslat08

 

Bárcsak tudnék repülni…