Kórtárs – Üres vászon és absztinencia

 

tumblr_muvvf8KLYh1qz6f9yo1_500

 

Na jó, kortárs. Amúgy meg egyáltalán nem vagyok ellene, sőt, kifejezetten bírom bizonyos vonulatait, bár a múltkori Ludwig Múzeumban (♥) tett séta alkalmával, azon túl, hogy belezúgtam Hajas Tibor munkábai (leginkább a Levél barátomnak Párizsba c. remekműbe), azért az egyik alkotó üres vászna előtt tényleg az ugrott be, hogy a “Vércsepp a paradicsomlevesben” típusú képek legalább a próbálkozás kategóriát megütik.
 
Jó, tudom én, hogy amúgy ők festeni meg rajzolni is tudnak, meg össze sem lehet hasonlítani a kettőt, de ha csak úgy az önszórakoztató gondolatkísérletezés címen összehasonlítom, bevillan, hogy mi lett volna, ha a tegnap este Györgynek, aki korábban alkoholista volt, majd másfél éves absztinencia után ma ivott 3 sört, mire földig görnyesztő migrén tört rá, nem fájdalomcsillapítót adok, meg keményen, több vonalról támadva ráerősítek arra, hogy milyen emberfeletti teljesítmény, hogy már másfél éve nem iszik, hanem ott hagytam volna kínlódni meg hányni, hát hiszen tehetnék is érte, képességem-eszközöm is van, de ABBÓL TANUL.
 
Szerintem meg amúgy tanult ebből is.
Én meg próbáltam visszaterelni.
Hogy higgyen magában.
 
Hátha sikerül.

 
 

Utógondolat: ez most megint egy olyan bejegyzés, ami megírta magát. Megfogott a kép a thisisnthappiness.com-on, de fogalmam sem volt, miről fogok írni.
Csak azt tudtam, hogy fogok.

 

“Hangszer ne legyen büszke a zenére…”

 
 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: