Megint Fodor Ákos

 
 

Adrival időközönként elővesszük Fodor Ákost. Már volt róla egy bejegyzésem 2 és fél évvel ezelőtt, most megint hozok belőle Nektek, miközben én is olvasgatom, lopva pillogva a telefonra, hátha a gondolathullámaimtól megcsörren.

 
 

Segíteni jó.
Érezni szintén.
A kettő meg van, hogy együtt is működik.

 

Csak meg kell találni hozzá a finom egyensúlyt.

 
 
01
 
 
“Nagy pohárból is
lehet kicsit kortyolni.
– Ez is: szabadság!”
 

“Meg tudod állni,
ne cuppantsd el a puszit:
akkor tovább tart!”

 
 
02
 
 
“Az ember komédiája:
Mindhalálig élni tanul.”
 

“Isten álmai
volnánk? És ha: csoda-e,
hogy föl-fölriad?”

 
 
03
 
 
“Én is vágtam szét
labdát: én is zokogtam:
nincs benne semmi.
 

“Beletörődöm,
hogy bele ne törjek.
(A
hős csak öl és hal.)”

 
 
04
 
 
“Én nem tudom, hogyan kell.
Bármit. A “dolgokat”.
Csak van, hogy sikerül (nem is kevésszer)
– de, hogy is mondjam? n e m: nekem.
Hangszer ne legyen büszke a zenére.”
 

“Jó, tudom, és nem kétlem, tudod:
együtt töltöttük az egész napot,
– de annyit most kérdezhetek talán,
hogy közben, csak egyszer is, gondoltál-e rám.”

 
 
05
 
 
“Gömb-boldoggá pihentetnek a dolgok.
Pótolhatatlanok vagyunk, de nélkülözhetőek.”
 

“Nekem nem kell, hogy
enyém legyen: legyen – és
kapjak belőle.”

 
 
 
1

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: