A saját árnyékom…. változunk-e? – Hello-belló, szép királylány

 
 

Édesapámmal kőkemény ideológiai vitákat szoktunk lefolytatni, amiknek nem egyszer az a vége, hogy a teljes átélést nem nélkülözve, könnyek között a fejéhez vágom, hogy MINDENÉRT ő a hibás (Anya azért nem, mert őt uralja az ösztrogén. Nem tehet róla, ti. vannak petefészkei) és ha már Apa ilyen kiábrándultan látja a dolgokat, akkor miért nem kisszéket csináltak helyettem…

 
 

arny01

 

Az egyik ilyen vérre menő gondolatvonal, ami körül évek óta harcolunk (majdnem idézőjelbe raktam a harcot, de aztán beláttam, hogy ez nem csak jelképesen, hanem tényleg az), az Apának az a meglátása (tudom, hogy nem ő találta ki, de egyetért vele, én meg tőle tanultam), hogy az ember nem tudja átlépni a saját árnyékát.

 
 

arny02

 

Szerintem ugyanis át tudja!

 
 

arny03

 

Úgyhogy számtalan megközelítéssel próbáltam már bizonyítani az elméletem.

 
 

arny04

 

Jó két éve jött a sugallat, amit én már megvilágosodásnak tekintettem: ha pontosan a Nap alatt állsz, az Egyenlítőn, akkor nincs árnyékod! Tehát nem lesz mit átlépned.

 
 

arny05

 

Ezt így terjesztgettem is széltében-hosszában, Apával való diskurzusainkba is bőszen beleszőttem (de őt annyira nem izgatja a téma, hogy állandóan ezen gondolkozzon), mígnem egy szép fényes napon, egy kiskunhalasi vasárnap délután kellős közepén beszélgettem egy sráccal, akit valahogy nem sikerült megtévesztenem azzal, hogy hosszú, összetett mondatokat mondok viszonylag nagy sebességgel (ti. az emberek valamiért azt hiszik, hogy mivel ezeket nem értik, lehet, hogy van értelmük!), és ő megvilágította, hogy hülyeséget beszélek, mert az Egyenlítőn is van árnyékom, csak akkor magam alatt…

 
 

arny06

 

Ez így igencsak kemény pillanat volt az életemben (azóta sem sikerült még feldolgozni), mert a lényemet alapvetően meghatározó, szintén Apával lefolytatott párbeszédben felmerült kérdéssel való szimbolikus párhuzamot erősíti.

 
 

SONY DSC

 

Ez pedig a következőképpen zajlott:
 
(Engem szintén könnyek közepette, összeaszottan, kétségek közé zuhanva, platinaszőke hajjal kell elképzelni hozzá, Apát meg a szokásosan, ha esetleg nem ismeritek, mutatok róla képet).

 

– Apa, az emberek meg tudnak változni?
– Persze, hogy meg tudnak. De általában nem akarnak.

 
 

arny08

 

Aztán jött tegnap egy pillanat. Pár sor. Egy sorozat végén láttam. Abban megmondták.
 
 
Úgy kell megszabadulni az árnyékodtól, hogy lekapcsolod a fényt. Elfogadod a sötétet.
Belemész.
 
 
De én már a hátamra tetováltattam a Fény szót.
Örökre ott fog maradni.

 
 

És jó is ez így.
Megéri.
Árnyakkal együtt is.

 
 
 

 
 

Advertisements

4 hozzászólás to “A saját árnyékom…. változunk-e? – Hello-belló, szép királylány”

  1. A kisfiú becsukja a szemét
    A kamasz megvárja az estét
    A férfi elmegy a Nővel a sarkkörre
    A mérnök meg simán csak lehúzza a redőnyt

    http://skafunkrastapunk.tumblr.com/image/21963847715

  2. “One cloud is enough to eclipse all the sun”

  3. “When it is dark enough, you can see the stars”

  4. köszönöm köszönöm, tied is jó, tényleg, jó az egyenlítős elmélet !

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: