Archive for július, 2013

július 30, 2013

Szolgálati lap

 
 

Mentősnek ne higgyél.*
Akkor se, ha épp lány.
Akkor se, ha épp a tükörben látod.

 
 

* De ez persze csak arra vonatkozik, ha randizni hív.
Ha kórházba, akkor azért menj vele.
Biztos, ami biztos.

 
 
Az mondják (nekem konkrétan Sz. M. mondta, és nem is biztos, hogy a többiek is mondják, lehet, hogy csak ő), hogy onnan lehet tudni, hogy van-e patológiás személyiségvonásod, hogy egy év után maradsz-e a cégnél.
 
 
Hm.
 
 
Épp most írtam szolgálati lapot szerződéshosszabbítási kérelemről.

 
 

szolgalatilap

 
 

július 30, 2013

 
 

emberekkel csillapított
emberhiány-
fájdalom

 
 
 

július 30, 2013

Magány

 
 

 
 

július 30, 2013

Lepillantva

 
 
Fent a fényben, messzeségben
Törött ágú szép reményem
Sebes, nyomott kicsi lényem
Száguldott a völgyben, mélyen
 
És nem hallotta kiáltásodat
Ahogy elhaladt a gyorsvonat
És semmi szépség nem maradt
Csak egy cseppnyi pillanat
 
Hogy hittel égem sorsodat
És minden fuló sugallat
Múltba maró fuvallat
És nincs egy percnyi gondolat
 
Amely azt mondja,
várj még
 
 

Félelmetes a közelség
De még kegyürültebb,
 
hogy nincs is mi elől menekülnöm

 
 

július 30, 2013

 
 
az érzések kavalkádja
ahogy közel lenni vészes
a szemeid tág világa
ahogy megölelni félek
 
és kimondani
 
és
 
 

július 27, 2013

Imádok élni

 
 

 
 

01 large (3)

 

“Imádok élni, imádok élni,
Imádok nyári estén csillagokra nézni

 
 

02 efa5c72a17ea2fcc607fab74bf9f0fc2_large

 

Lalla la-la, lalla la-la,
De jó, hogy élek!

 
 

03 23snaps-pediatrician-and-baby

 

04 579799_465826026820623_1625927921_n

 

05 large

 

Imádok adni, imádok kapni,
Imádok önfeledten boldogan kacagni.

 
 

06 large (2)

 

07 199339_1845534814852_4805944_n

 

08 large (5)

 

Lalla la-la, lalla la-la,
De szép az élet!

 
 

09

 

10 large

 

11 large (16)

 

Imádom azt, ha csókot adsz,
Imádom, hogyha reszket ajkad ajkamon.

 

12 large (13)

 

13 large

 

14 picture3

 

Ha szól a jazz, imádom ezt,
Ezerszer el kell mondanom.

 
 

15 large (6)

 

16 images (3)

 

17 boy-and-girl

 

Imádok élni, imádok élni,
Imádok bátor szívvel semmitől se félni,

 
 

18 large (10)

 

19 large (15)

 

20 large (17)

 

Várni terád, vigyázni rád,
Szeretni téged.

 
 

21 large (9)

 

22 images (1)

 

Lalla la-la, lalla la-la
De jó, hogy élek!

 
 

23 family-6

 
 

De jó, hogy élek!”

 
 
 
 

A zene és a zeneszöveg a Csinibaba c. filmből van, amit amúgy nem láttam még.
A képeket a weheartit.com, a google.com és a facebook.com segítségével találtam.

július 21, 2013

Macskafogamzásgátlás és örök élet

 
 
Hátramentem szedret szedni. És akkor meghallottam a kismacskák hangját. Mama kirakta őket. Egy vödör alá. Nem ért rá, de délután majd tervezi elásni őket.
Ez ilyen vidéki szokás.
Kiskoromban azt mondták, hogy a kandúr elvitte őket.
Úgyhogy nem nagyon csíptem a kandúrokat. Meg féltem is tőlük.
Aztán egyszer rájöttem, hogy engem masszívan átvágnak.
Volt azóta sok kismacskamentő akcióm, mamám figyelmét elterelem, zsákból lopkodom őket, padlásra rejtegetem, de a hosszú távú sikereim százalékos aránya (megmentettjeim éves túlélése) nem túl nagy.
 
Az az igazság, hogy bármilyen nehéz is beismernem, de lassan kezdem feladni.
Felnövök, vagy mi. Beletörődök.
Hogy mamámnál nincs macskafogamzásgátlás.
 
Úgyhogy összevesztem megint mamával, de már nem is azon a szenvedélyes hullámhosszon, aminek a végén mindketten bőgünk, hanem csak úgy, hogy elhitessem magammal, hogy azért én még mindig küzdök.
 
Aztán szedtem tovább a szedret.
 
Közben Levente (9,5) kijött megöntözni a kukoricaültetvényét (szám szerint 4 tő, már ha tőnek hívják az egyesével álló kukoricabokorszerűségeket), és látja, hogy valamin nagyon morfondírozok.
– Mi a baj, Lilla?
– Jaj Levente, én mindjárt orvos leszek, több embert láttam már meghalni, de nem értem, egyszerűen nem értem, hogy miért halnak meg az élőlények, miért kell meghalniuk, miért teremtette a Jóisten a halált?
– Hogy miért vannak ilyen vírusok meg betegségek meg ilyenek? Hát mert gondolj bele milyen rossz lenne, ha olyan öregen kéne élned ezer éveket, mint a mama… Öregen, betegen. Nem lenne jó.
– És ha mindig 24 éves maradnék? Az annyira jó lenne. Mindig így élni, mindig ilyennek maradni…
– Hát Lilla, szerintem abban meg az nem lenne jó, hogy csak olyan dolgokat csinálhatnál, amit a 24 évesek csinálnak. Még annyi év van. Még annyi minden fog történni… Később majd olyan dolgokat fogsz csinálni, amit csak az idősebbek csinálhatnak. És azok is tök izgalmasak!
 
Elgondolkodtam.
Vajon a 25 évesek is boldogok?
Mert én az vagyok. Nagyon.
 
 

július 13, 2013

Buborékok és lefulladó motorok

 
 

Ilyenek ezek a nyarak. Tele vannak buborékkal. Gyönyörűek, szépek, visszatükrözik a környezetüket, de könnyen kipukkadnak.

 
 

001

 

Két éve ilyentájt volt egy bejegyzésem, ami bizonyítja, hogy néhány lényeges dologra már akkor is rájöttem.

 
 

002

 

Az egyik legfontosabb, most újra leírom, hogy el ne felejtsétek: a buborékokat ORRAL KELL KIPUKKASZTANI, hogy a benne időtlen idők óta raboskodó tündér kiszabaduljon!

 
 

003

 

Ezen a lentebbi képen a kéz rosszul csinálja, annak csak az lesz az eredménye, hogy a tündér átkerül egy másik buborékba. Rab marad.
 
Szóval tessék lendületesen pukkasztgatni a buborékokat az orrunkkal. Mindannyiunk feladata ez!

 
 

005

 

Én addig meg igyekszem emlékeztetni magam arra, hogy a valódi, mélyen átélt, menekülő cinizmustól mentes érzelmek akkor is jók és tartalmasak, ha szomorúak.

 
 

004

 

Engem ugyanis az utóbbi időben csak három dolog tud őszintén megríkatni, ebből kettőről (Anya és a békák) már eddig is tudtam, de ma szembesültem egy újabbal.

 
 

006

 

Ezek pedig a motorok. Ugyanis akármennyire imádom őket, úgy tűnik, hogy egyelőre nem tudom vezetni (vagyis hát konkrétan beindítani se nagyon, de legalább azon két alkalommal, amikor sikerült haladni pár métert, hatalmasakat zúgtam. Még jó, hogy földes úton lakunk).

 
 

007

 

Sebaj, életem eddigi sikereit sohasem a különösebb tehetségemmel, hanem a kitartásommal értem el.

 
 

008

 

Szóval ha ma délután valaki az utcánkban jár, több soron szembesülhet a látvánnyal, amint egy lefulladó kismotorral küzdök, szipogva-bőgve, egészen addig, míg a 9 éves öcsém meg nem unja, és át nem veszi.
Neki ugyanis nagyjából 10 perc használat után már ment a kanyarodás, meg a kettes sebességbe kapcsolás.

 
 

Ui.: Most már ő is bőg. Mert a szüleink valamiért még nem engedik el a haverjaival motorozni.

 
 

Nehéz időket élünk.

 
 
 
Richard Heeks buborékfotós: 1 2

július 12, 2013

Üzenem

 
 
annak a száguldó úriembernek, akinek több lélekkel teli üzenetet már nem akaródzik írnom, hogy a héten – tudtán kívül – két elképesztően impulzív pillanatot sikerült nekem szereznie. Az egyik alkalommal biciklin ültem. A másik alkalommal futottam. Mindkétszer éppen arra gondoltam, hogy mennyire jó élni, mennyire szép a napfény, mennyire szerencsés és áldott vagyok, hogy ilyen életem van… És bár nem vett észre, de pont ezekben a nagyon létező pillanatokban, azok tetőzéseként ő elsuhant mellettem…
 
 
Üzenem neki, hogy… Köszönöm.
 
 
 

július 12, 2013

Repülj

 
 
tumblr_m5ildvfcqp1r97rt3o1_250_large
 
 
 
1