Cowboy

 
 
És elment. Sokadszorra néztem végig, most az öcsém vetette fel, hogy már rég láttuk, és nekem eszembe sem jutott, hogy jön majd ez a jelentéktelen jelenet, de a nevetgélős pillogásból röpke másfél perc alatt eljutottam a rázkódó zokogásig, mikor elment.
Elment a kisfiú, a cowboy-jal, amit azelőtt csak a westernfilmekből ismert, és én annyira szerettem volna, és az anyukája is könyörgött neki, hogy maradjon még, de ő nem tette.
 
Dolga volt.
 
Várták a cowboyok.
 
 
paris57
 
 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: