Szabadság

 
 

A szabadság poharából ittunk mi ketten
És nem létezett szépség, amiért törötten
 
 

 
Állni mertünk és félni
Mert a lelkedbe tipró valami
 
 

 
Nem tud élni hagyni
Csak csendülten suttogni:
 
 

 
Jó veled, jó veled létezni
Mindig, mindig hazudni
 
 

 
Mert olyan korlátokat rajzoltunk
 
 

 
Amik nélkül nem lehet
Szabadon, vígan, élve létezni
 
 

 
Mert a bőrünkké vált
Ez a darab semmi
 
 

 
A lélegzetnyi csoda
A hangulatnyi soha

 
 

 

A közel nem levés
Meddő sóhaja

 
 
 

 
 
 
1

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: