Archive for szeptember, 2012

szeptember 30, 2012

Bőrünkön varázsolva

 

Kutasd, hogy milyen rajtam a világ
Bőröm itatja a mosolyod
 
 

 

Lelketlenül meglelt irány
Minden nap a tiéd vagyok
 
 

 
Még ha múlandósággal fizetek is érted
Bőröd illata az egyetlen igézet
 
 

 
Amiért megéri
maradni
 
 

 
Felnőtten
felelni
 
 

 
És igazán…
 
 

 
Élni

 
 
Forrás Forrás

Reklámok
szeptember 20, 2012

üzenet a keresztben

 
 

 
 

szeptember 20, 2012

Rám, engem

 
Ne gondolj rám
valamit
Már így is sok a
terhem
Gondolj inkább
engem!
Úgy sokkal jobb a
kedvem.
S könnyedebb a
lelkem
 

szeptember 20, 2012

Magam után – egy éjszaka emlékére

 
Belső sírgödörben a szavaim nem lelem
Hazug, ócska, tükörtelen lettem
Ingemet ingerért, kény-szerű kényekért
Gondtalan lecserélem
 
Minden úton keresek egy tekintetet
De csak a sziréna hangja, mi széppé tehet
És sikítva kullogok magam után
Tényleg embert öltem egy éjszakán?
 
Hova menekülhetsz, kibe is bújhatnál?
Belső csenddé darabból sosem váltál
Hát elhagylak most, hogy visszatérhess
A fagyott magányból szűnni szeress
 
Hogy ne legyél, te kicsike, rest
Megtanulni ölelni
 

szeptember 20, 2012

Hűlt helyed

 
Ütném, taposnám, szétszedném a szíved
Csak volna benne egy cseppnyi ígéret
Egy darab szabadság, hogy megéri várni
Egy lélegzetnyi időt a viharban állni
 
De borús hangod és messzi tekinteted
Eltávolítja tőlem azt, amit lehet
Amit elképzeltem, amiért hinni mertem
S amivel szemben üres szavak hűlt helyét leltem
 
Tegnap
Csendben.
 

szeptember 12, 2012

Az vagy, amit meg(t)eszel

 
 
Egészséges és szép ennivalók szekció. 1. rész.
 
 
Ez most a nyers valóság.
 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
Jó étvágyat!
 
 
Forrás: mindenféle fittspiration oldalak : )
 

szeptember 12, 2012

Lehetnél

 
Fogalmatlan hatalmaskodás
Sokat ígérő sorok
Sikít a semmit mondás
Érted ma meghalok
 
Az álmodba, a véredbe
A hősnek nevelt lelkedbe
De ébren marad legbelül
Egy fehérből sárgává váló lepke
 
Mely átsüvít az éjszakán
És villog a kereszt sóhaján
Hogy meg ne halld a bánatát
Jóban ismerszik meg az igazi barát
 
Mert segíteni bárki tud
De könnyeiddel küzdő magányod
Akkor a legmélyebb
Mikor bárkivel lehetnél
 

szeptember 12, 2012

Tetovált pasik babákkal

 
 

Ez a bejegyzés egyszerűen az ösztrogénreceptoraim ligand (avagy ligandillúzió-, mert hogy sem tetovált pasim, sem babám nincsen) aktiválta, különböző jelátviteli útjairól szól.

 

Semmi több.

 
 

 

 

 

 
 

szeptember 11, 2012

Még

 
Megindít a szakadék
Széttört, puha hulladék
Lenvirágos puszta vég
Fakó, sajgó sárvidék
 
Földre hull a szerencse
Rovar-nyűtte szelence
Betűkkel tömött kemence
S te csak azt kérded, meleg-e még
 
A létezés
 

szeptember 11, 2012

“Ha öleltél barátot…”

 
Nemet mondok, hogy legyen a miértre várni
Igent suttogok, hogy ne is sejtse bárki
Csendes testem legédesebb kínjait
Hogy ölelni vágyom üres szobádban hajnalig
De csak az óra kattog fejemben szüntelen
A hagyott kéj szépséget nem terem
Csak üres pillantások beteljetlen végét
Kicsiny égvilágom parttalan semmilyenségét
S csengő szavak holdudvaros arcát
Veled odaadnék az életért bármennyi órát
Ha nem hallanám a végtelen süvítő hangját
Hogy felépítetted már félelmednek magját
Hát ne hagyd feléledni szívem pici rabját
 
Aki szabadulásért könyörög,
már nagyon régóta.