Archive for július, 2012

július 30, 2012

.

 

Tudom, hogy elviszel Paradise Fallsba, hisz megígérted.

 
 

 
 

 
 
1

Reklámok
július 30, 2012

GyémánT

 

Az édes jégdarabok valósága nyomasztóan valós révedésre ébreszt. Félelmetes a világ és nem hiszek a valóságban, örömünnepekre várok és óriássá hazudott, idő nem érlelte gyermekeket látok. Hallom, ahogyan a szomszéd szobában képek hamis képét sötétíted kékké és hangosan suttogom szavaim a távolba, hogy ne kelljen közelebb kerülnöm. Félek a frissességtől és vágyom a mélységeket, élem az éjszakákat és táncolom a túlélés perchangnyi lépéseit.

 

pontosak a panaszok,
magamutogatók a végek
és összeégtem, darabokká
mert nem vagyok

érted
 
 
Kékeszöld színe lesz az egész világnak.
 
 

július 30, 2012

Érzéstelenítés

 
 

 

Használat után pusztítsd el.

 
 

július 30, 2012

Az ken a falhoz

 

 
Na nem mintha nekem tetszett volna a Zabhegyező, de ez azért jó.

 
 

 
 

július 14, 2012

Földgömbcsillár – Kell!

 

Mondjuk még egyelőre nem, mert koliban nem illene a környezetbe, itthon meg alig vagyok.
 
 

 
De mikor majd nagy leszek, és lesz saját házam, lesz benne ilyen is.
 
 

 
Zseniális, nem? : )
 
 

 
 
Manzárd Café

július 10, 2012

Lépcső

 
Háttal fájok
Fénybe szállok
Unottan érted kiáltok
És már csak sután várok
Mert a tükröm velem egyforma gyorsan suhan
 
Puhán-pihén szabadon süppedek szétszorított szádba. Ismétled a szavaid, fájod a kínjaid, de virágot hoz a részek egésze, a meg nem érés mikéntje, a tegnap porladó, ígérgető szavak szavatos szabadsága.
Mindig talpon, sosem fél lábon, lobogó jellemek lépcsőin mulatva, a múlandóság műbőrszagú hajnalait várva vagy fiatal, vagy gyermek, meg nem érett, meg – és igencsak túlértett, félig fanyarodó, agyba csapó, nagyon szidott… felnőtt.
 
Unalomfajta végvirág.
De még van visszaút.
 
Ha megtalálod.
 

július 7, 2012

Harcsa Veronika és a nyugatos költők

 

 

Szeretek korán kelni. Főleg itthon. Kiülni egy mézes-tejes kávéval a teraszra, nézni a csodaszép, zöld világot, amit a szüleim varázsolnak, csendesen ébredni, feltöltődésért oldódni itt a legjobb kerek e világon. Ritkán van alkalmam mostanában ilyesmire, mert egyrészt sűrűn kelek korán, de általában egyből megyek is valahova (dolgozni, mentőzni, vonathoz, futni…), másrészt itthon sem voltam sokat az utóbbi időben. Szóval igencsak értékeltem a mai reggelt : )
Reggel fél 7, a család még alszik, az ég messziről dörög, az eső finoman csepeg, és én kezemben egy kék kávéscsészével kiülök Nők Lapját olvasgatni.
Idill, mindamellett, hogy az életem többi része is általában az, de ez a klasszikus, pihentető nyugalom mindig lobogó jellememet is egészen elcsendesítette.
A szemem elé akadt egy rövidebb interjú, Harcsa Veronikával, akinek a hangját nagyon szeretem, de eddig úgy tudtam, hogy csak angolul énekel, ami szép meg jó, de én szerelmes vagyok a magyar nyelvbe, és az ő hangját nagyon ahhoz illőnek tartom. És most tudtam meg, hogy tavaly kiadott egy lemezt, Lámpafény címmel, melyen főleg nyugatos költők verseit énekli a csodás hangú lány.

 
 

Kosztolányi Dezső: A lámpagyújtogató énekel

 
 

 
 

József Attila: Ülni, állni ölni, halni

 
 

 
 

Nemes Nagy Ágnes: A szomj

 
 

 
 
Harcsa Veronika

július 6, 2012

Innen.

 
 

Tudom, hogy ez olyan közhelyesen szép, de szép, és ez fontos, vagy legalábbis igaz, vagy ha még ez sem, akkor ha mást nem, tán elkezdesz gondolkodni. Már ha óhajtasz.

 
 
 

“Azzal, hogy egyik helyről a másikra szaladsz, még nem szabadulsz meg önmagadtól.”

 
 
 
Ezt E.H. gondolta, aki valamikor régebben, július 21-én született.

 
 

július 6, 2012

Nyár – A teljes ég felé, szabadon

 

A nyár illata

 
 

 

A szabadság sóhaja

 

 

A veled eltöltött éjszaka minden egyes moraja

 

 

Remegő pillantásom kicsiny fuvallata

 
 

 

És a bőröd cserzetten szépre ölelt tapintata

 
 

 

Ami még az élet reménydarab képét adja

 
 

 

Pedig messzi futnék, ha nem volna

 
 

 

Melletted mindennek sugallata

 
 

A Teljesség
 
 
 
Képek 

 

július 6, 2012

Nyár van?

 

Így hatodév előtt két hétre.

 

 

De valójában az egész életem az.

 

És ez igen jó!

 
Forrás, és majd ilyenek lesznek még, de egyelőre meleg van az ihlet formába öntéséhez.