Archive for november, 2011

november 27, 2011

Felhőkön aludni

 

én, itt, mindig

 
 

 

vajon elférünk rajta ketten?

 
 

köszönet Annának : )

 

Reklámok
november 26, 2011

Hányat tudsz magadtól megnevezni?

 

Nem is annyira sznobságból, de megdöbbentő, hogy mennyit ismerek csak úgy hallomásból.

 
 

 
 

És mennyi csodás muzsikát nem tudok megnevezni.

 
 

 
 


 
 

november 25, 2011

Életet menteni…

 
“Életet menteni olyan érzés, mint szerelmesnek lenni. Mint a legjobb kábítószer. Utána napokig, néha hetekig olyan, mintha a föld fölött járna az ember.
Egyszer heteken át nem éreztem a gravitációt.
Bármihez értem, könnyebb lett.
Harsonák zengtek a cipőmben, virág hullott a zsebemből.
Ilyenkor úgy érzed halhatatlan vagy, hogy a saját életedet is megmentetted.
Isten veled volt. Mért tagadnád.
Tudod, hogy egy pillanatig…
Tudod, hogy egy pillanatig… te voltál Isten.”
 
 
Holtak útja
 
 

november 24, 2011

Kakukktojás

 
 

 

Beállhatok én is?

 
 
 

 
 
 
 
Az első kép a kiskunhalasi református templom falát ábrázolja.
A második kép forrása a BME-VIK idei gólyabáljának meghívója.
 
 

november 24, 2011

Láttam.

 
 
Magát.
Tegnap.
Egy bevásárlóközpontban.
 
Hátulról néztem.
Haboztam.
Hátrébb léptem.
 
Mit vásárolt?
Órát?
Töltőtollat?
 
 

Engem?
 
 
 
 

A remény karikatúrahang rabjai vagyunk.

 

november 22, 2011

Önhazudás

 

Az önhazudás és a szellemi diktatúra teljes-lelkes híve vagyok.

 
 

 
 
 

Bármit el tudok hitetni magammal.

 
 

Bármit.

 
 

Forrás
köszi Bettinek

 
 

november 21, 2011

Így kell élni!

 
 

 

De amúgy igazából nem.

 
 

 

Mert hát minden csak egy jól elkapott pillanat kérdése.

 
 

 

Jókor, jó helyen, jó szögből.

 
 

 

A megfelelő emberrel.

 
 

 

És egyáltalán nem is kérdéses az irány.

 
 

 

Talán csak a sebesség.

 
 

 

Meg a félelem a félelemtől.

 
 

 
 

Azután meg megint elmondom, hogy nem kell a miértre is miértet keresni, de csak olyan Lewis Carrol-stílusban, azaz hogy “velem éppen ez a baj, mert adnék én jó tanácsokat, csakhogy nem hallgatnék magamra”

 
 

 
 

Forrás

 
 

Köszönet Jobynak : )

 
 

november 11, 2011

Öröm

 
Öröm táncol szétfulladva
Szélső mámor álomtava
Ölelésed finom sava
Tenger vágyad éber szava
 
Repít messze magasságokba
 

november 11, 2011

Görcs

 
Háromvirág száradó éve
Az életednek tegnap sincsen vége
És görcsösen másolt mámortáncod
Sem tudja neked megmutatni a világot
 
Amelyben velem élhetnél
 

november 11, 2011

Fontos! – Evolúciónk

 
Nagyon sokáig képtelen voltam megérteni az evolúció, mint olyan fogalmát. Oké, fogadjuk be, hogy nincs Isten, van viszont ősrobbanás, baktériumok, moszatok, majmok, folyamatosan táguló világegyetem, én. Nem, ez valahogy mégsem emészthető. Mert ha nincs Isten (és nincsen isten sem), semmi felettünk álló, akkor a természet honnan a csudából tudja, hogy melyik az életképesebb? Hogy melyiknek kell kiszelektálódnia?
 
Egyik egyetemi tanárom szólt egyszer úgy hozzám, hogy “kedves túlképzett kisasszony”, úgyhogy ha ez igaz az enyhén eltúlzott irónia visszafogásával is csak módjával volt, azt a fogalmat azért mindenképpen ismerem, hogy természetes szelekció.
 
De a kiválasztódás mibenlétének kérdése akkor is fennállt még hosszú ideig, egészen addig, míg nem hallottam az Angliában élő nyírfaaraszoló lepkékről.
 
Azt kell róluk tudni, hogy két változatuk van, a világos és a sötét. A valahányadik – na ennyit a túlképzettségemről – ipari forradalomig a szigetországban a világosak voltak elszaporodva, de a környezetszennyezés miatt megváltozott a helyzet.
 
A nyírfaaraszolók ugyanis a fák törzsein szeretik tölteni az idejüket (ha jobban belegondolok, még az is előfordulhat, hogy pont a nyírfákon), s mikor a gyárkéményekből kibocsátott temérdek szennyező anyag belepte a fák törzsét is, azon csak a sötétebb pillangók tudtak biztonsággal megbújni, a világosabbakat ti. meglátták és megették a madarak!
 
S így a sötétek maradtak életben, szaporodtak el és örökítették tovább sötét génjeiket.
Semmi felsőbb hatalom, pusztán gyakorlatiasság. Életképesség.
És így alakultunk ki mi is.
 
 
Na akkor most ennek fényében kezdjük el szemlélni saját testünk és lelkünk tulajdonságait!
Megvan estére a program, remélem.
 
 

 
Megj.: Ezen a képen nem egy nyírfaaraszoló lepke látható, ezt csak azért raktam ki, hátha így minél többen elolvassátok a gondolatmenetem.
 
 
Kép