Nyiff!

 
Elmondom, mi van.
 
Minden nap kelek 5-kor, hogy beérjek dolgozni, Gyerekintenzív, imádatos, 9 éve álom, cserébe viszont korán megfáradás. Tegnap például szépséges leányzó állított be fél 11-kor, amikor általában el szoktuk dönteni, hogy merre is legyen az este, viszont most már egy ideje szunnyadtam. Vagy a múltkorijában a megoldó mérnök úrral sétáltunk öltönyben s kalapban, s este 9 táján megállapítottuk, hogy 22 éves dolgozó egyetemistaként mi már csak hazamennénk és aludnánk : D
 
Kicsit sem sajnálom magam, sőt, egyre inkább fennáll a helyzet, hogy cserélnék magammal (ezt mondjuk általában így van, és mindig jobban, mint korábban), de azért az kicsit rossz, hogy ezen a gépen nincs hangkártya, így nem hallgathatom meg azt a sok-sok muzsikát, mely felötlik hál’Istennek véges koponyámban, hát adok csak linket (egyelőre ezt meg ezt), hogy léccilécci hallgassátok meg helyettem és gondoljatok rám közben, hátha megérzem valami rejtélyes telepatikus útvonalon (mondjuk a szomszéd szobából a hangfalon) keresztül.

Jah. És még valami!
Tyler Durden óta tudjuk, hogy amit birtokolsz, az birtokol téged.
Ma ötlött be, tudom, talán egyeseknek semmi információtartalommal, nekem újabb megkönnyebbüléssel telve, hogy ez a szavakra, mondatokra, tudásra, gondolatokra is igaz.
Megkönnyebbülést persze nem a tény okoz, az inkább az ellenkezőjét, sokkal inkább az, hogy rájöttem: NEM ÉN VAGYOK A HIBÁS.
 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: