Lufi hangulat

 

 

Az ember lányának alapvető igénye, hogy repüljön. Feltételezem persze, hogy a fiának is, de mára virradóra nem aludtam eléggé empatikusra magamat ahhoz, hogy bele tudjak helyezkedni az erősebbik nem (vagy igen, hehe) vágyvilágába, ezért maradok annál, hogy én biztosan szeretnék.

 

 

Alapvetően elégedett vagyok azzal, hogy tudok járni, meg ugrálni, és tulajdonképpen már ez is hatalmas dolog, feltéve hogy nem saját magamat választom referenciapontnak, de az örökös vágyódás a több iránt mindig dolgozik, és így képtelen vagyok beletörődni, hogy nincsenek szárnyaim.

 

 

Az egyik csoporttársam genetikával akar foglalkozni, hogy az embert “jobbá” tegye. Azon túl, hogy ebben a kérdésben ideológiailag látok sok kivetnivalót, azért várom már a pillanatot, amikor injekciókúrára kell járnom, hogy szárnyakat növesszek.

 

 

Bár lehet, hogy fájni fog.

(Elvégre is át kell törni a hátamon a húst, az izmokat, a bőrt…)

 

 

Visszafogottan morbid fantáziáláson túlmenően egyelőre maradok annál, hogy keresek valamit, ami el tud repíteni.

Szinte (!) mindegy is, hogy hova, a lényeg az energiában van.

 

 

A vegyi tudatmódosítás sok oknál fogva nem igazán előnyös, a belvilági persze okés, de míg a repülőjegy drága, maradok a képzeletemnél.

 

 

A kislányos álmodozás úgyis mindig jól ment.

 

 

Forrás: Wicked Halo

Advertisements

2 hozzászólás to “Lufi hangulat”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: