a holnap emléke

a napfény emléke foltot hagy szívemen
rettegő imában kérdésem nem lelem
ha beléd hallhatok fojtó reggelen
a lelkembe csípett űr vad magányt terem

az ízeidtől nem látom a tegnap zajos fényét
és könnyesre izzadtam a holnap puha tényét
és elképzeltem százszor arcod sekély végét
kicsi, elnyűtt giccsed édes értelmetlenségét

de még mindig nem látok szerkezetet az Egészben

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: