Felisút

Az egyetlen, valaha vonalakba szerkesztett repülni vágyódás épít most beléd minden zörgést. Kopik és egyre halványabban fog, de őrült, szegecses tébolyokat valóságból fonni annyi, mint egybemosni a hazug rémideákat a nem létező halott haldarabokkal. Belül teremnek álmos-búgó katicabogarak az áltavaszi éjszakában.

Kéred a vágyaid
Akarod tetteid

Minden reggel újabb céltalan játék merít üres, álomtalan alvásba. Nincs jogod égni, és nincs hited építeni.

Elvesztél.
És csak én vihetlek ki innen.
Ha akarlak.
Akarsz?