jó veled

Ferdén csapódó ajtók alatt fájtunk és féltünk, nagypapa borát kortyolgatva. Annyira szerettünk volna hinni, kettős párokat alkotva, a konyhában meztelenné alvadás végvilágában, de csak szidtuk a mindannyiunk által átélt meghasonulásainkat. Pedig volt bőven részünk a vörös ördögök simogatásában, a fél éveket sokká szorzó évforduló kajtatásban, de üres szavak, és semmitmondó történetek uralták a pillantásaink. Illatok égnek száraz ajkammá, belém mar selyme a semminek, és búcsúszókkal köszönök a leendő, új év hónapnyi találkozásának, hogy vadászol csiklandós képemre.

De nem tudom túlmagyarázni.
Nem tudom nem megélni.
Nem tudom meghazudtolni.

Nem tudom nem szeretni, hogy a lábaimat karmolod,
és nem tudom az okot, hogy miért,
de jó Veled.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: