Archive for december, 2010

december 31, 2010

Halasi évszakok : )

 

 

december 31, 2010

Nézni.

 

Nem akarlak
Nem foglak
Nem tudlak
Kiölni magamból
Te unos-untig imádott szájú szép
Kénytelen eleme létemnek
Páraálmú ifjú szép ölelés
Végtelen álma az égnek

Nem hinnélek
És nem találnálak
Ha keresnélek is
Elvesznél bennem
De maradj minden percem
E törött szavú szemem
Leggyöngyebb mosolyú színvilága
Örökkös mindenem

Tudom, hogy álom-oltott ifjú
Vad hazug álma egy gyermeknek
De nem tudnálak nem szeretni
Ha elveszek, hát ez kellett

Csak ölelj bennem minden égi percet újra
És vágyj belém a szivárványon túlra
Hol rózsaszín vérfolt folyik mindenünkből
És életünk lassan a semmibe ömöl

Majd elmondjuk, mi tudtunk őszinte lánggal égni
Szerelmet ok nélkül szeretni
És minden nap röpke percén
Egymás szemébe csillogva nézni

december 30, 2010

Belégzés.

Jártam ma a Keleti pályaudvaron. Szeretem azt a helyet. Az építményt. Főleg tavasszal. Meg nyáron. De most is tetszett.

Figyeltem az embereket. Segítettek egymásnak. Ismeretlenek is! És ez is tetszett.

 

Évnek vége, én jól vagyok (koppkoppkopp), tanulok továbbra is ezerrel.

 

Inspiráló képek csak itt, csak most, csak Nektek:

 

Forrás: Az Internet (ha érdekel valakit, küldök sok-sok linket)

december 30, 2010

Tánc

Ez az egész egy nagy illemtánc
Csokoládé-rostélyon szült magány
Örökkös, kötelező semmiben forgás
Bíboros, satnya önámítás

Minden nap meghazudjuk magunk
Nincs egy őszintén könyörgő szavunk
Mert egy buta istenünk elhitette velünk
Játék ez, és végül mindig jó a végünk

 

de mi van, ha tévedett?

december 30, 2010

kód.

december 29, 2010

korlát

Oldalról zsibbad a hótüske kezemen
A tükörbe nézve mégis csak őt lelem
Bocsánatot kérek, boszorkányt visítok
De őszinte szépet, tudod, sosem mondok

Ha fáj, is egészbe töröm a pillád
Hogy tudd meg minden napon, az igazi korlát
Nem az, amit eléd raktak és felépítettél,
Hanem ami nélkül értelmet vesztenél

S amiért fel fogsz ébredni holnap reggel is.

december 27, 2010

Elképzelem

Lehazudom akár a csillagokat is az égről, a lábaim alá, ösvénynek, csak hogy ne kelljen a földet taposnom. Illúzióból font baldachinom olyan sűrűre szövöm, hogy ki ne lássak a lámpavilágba, a sötét szörnyekkel mintázott, valóságdús pormagányba.

Meg tudnám unni a végtelenséget, de a korlátaim szabom életemmé minden nap.

Nem kell túlkiáltani.
Nem kell túlhinni.
Hisz nincs ebben semmi valódi.
Hogy szeretlek, vagy nem
Azt sem lehet igazából
Tudni.

Csak elképzelni.

december 26, 2010

Álmodjunk

Régebben mondogattam, hogy én nem fogok szülni, mert senkit nem büntetnék azzal, hogy én vagyok az anyja, pláne nem a saját gyerekem!

Azóta ez persze változott, ösztönök, szociális áthelyeződés, és a többi, szóval a hosszú távú tervek már máshogyan körvonalazódnak.

Milát pedig egyre jobban szeretem.

Az anyukájának gratuláció, így is lehet kreatívan eltölteni a szülési szabadságot.

Persze még ráérek a tervezgetéssel, de ha már megvan az esküvői ruhám is, gondoltam, ezt sem árt megtervezni. (Szigorúan két Belgyógyászat-tétel között.)

 

További édes ünnepet! : )

 

Forrás: http://milasdaydreams.blogspot.com/

december 25, 2010

A keresés eredménye: a különbség.

 

Szeretlek, de magamat jobban. Inkább okozok csalódást, mint hogy én csalódjak benned.

 

Szeretem magam, de téged jobban. Inkább csalódok benned, hogy mint hogy te csalódj bennem.

december 25, 2010

Hó és élőhalottak.

Lilla (21): Eddig azért nem esett a hó, mert odafönt van egy hatalmas hótömb, és az aprító munkások karácsonyi szabadságra mentek, és most azért esik olyan nagy pelyhekben, mert az épp szolgálatban lévőnek nincs kedve apróra tördelni. Milyen hanyag. De mondjuk elég szép.

Levente (6): Vagy lehet, hogy a Jézuska akarja így.

~*~

Lilla (21): …és akkor az egyik barátja, Júdás elárulta őt, úgyhogy elkapták, elítélték (konkrétan egy Pilátus nevű bácsi), és egy hegy tetején kifeszítették egy keresztre. Szögekkel! És a fejére még töviskoronát is kapott. Nagyon rossz lehetett neki. És azután meghalt szegény. De harmadnapra feltámadt!

Levente (6, vad számítógépezésből hátrapillantva): Zombi lett?!