Hangkör

Hogyan hallhatná meg bárki a hangomat, mikor nem a fülek frekvenciáján suttogom unalmas csendkiáltásaim? Senkit nem érdekel egy másik, érdektől fosztott valóság ezernyi feledést megélő félelemhalma. Nem várhatunk istentelen naplementék lövöldözésére, mikor megcsappant, véraláfutottra harapott nyelved nem az emlékezés hiányában, hanem az akaratlanság tobzódó langykastélyában sistereg a dobhártyádra. Félálomban fallak meszes falakká. És akkor sem lesz semmi értelme az egésznek.
Merülj az ütemek barna könnytáncát utánozva. És ne remélj véget.
Mert újra fog kezdődni, ígérem.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: