Ment-angyal

Borsmenta cseppent a bőrömre, az ajkam szögletébe, a szemzugom alá, a szám bágyadt íve fölé. A gyorsan ölő mérgek jegesen hatolnak át el-elvaduló kosztáncaid mindenséget magába fogadó, suta elringásán. Lágyan elnyújtott hangok szólnak éteri csendességet sugározva, óriásira nyitott szemhéjakat szabaddá zárva, és tudod, mert megérezted, hogy élni érdemes és jó, s ha fogaiddal tartod is fogva ülepedő boszorkányvégét, mégis tisztán látod, hogy a halál ellentéte nem az élet, hanem a születés.

mert…

egy gondolat voltál
egy álom maradtál
s irányított szabad-szép ujjaim végén
a tollamból kicsorduló
valóságtól soha be nem mocskolódó
kedves-kedvenc angyalommá váltál

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: