Éjszakai busz.

               

                Egy
újabb meg nem élt tapasztalat. Megint mondhatnál igent az éj legfagyosabb
tapaszát motozó táncokra. Látod a fergeteges hajú felleget, a csokoládészín
csodát, az elérhetetlen néma talányt (és hidd el, nem attól lesz szép valami,
hogy titokzatos), a tökéletes szavakat és dallamokat mormoló apróságot.             

                Megihletetten
élni, Igazakat alkotni, szépséget nem alávaló lajstromba venni… Szentebb és
magasztosabb célokat hol találhat egy ilyen kis strasszhölgy? Ne olvass
hullámhegyeken, ne téveszd össze az ajkaid körül olyan lágyan sebző simogatást
az Ő érintésével. Egy nő nem attól nő, ha a földhöz szorítják. Ő a csillagos
eget kémleli. Referenciapontok, unott talánok…            

 

                De
az éjszakai busz végállomása ezeket is csúnyán elvágja.

                Kegyetlen
szabó az élet.

Advertisements

2 hozzászólás to “Éjszakai busz.”

  1. hát még a halál…a meg nem élt tapasztalathoz: – a mai napom – fekete ruhás tömegfehér koporsószivárványszín virágokzokogásigazságtalanságmiértekÉletELMÚLIK…halállovak….

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: