Miért.

Mi a baj velem? Mi e kegyetlen álmokat oltogató hallhatatlan ifjúság oly édesen agresszív anyaméhyni gyilkossága, mi nem hagyja ablaknyira telt tagjaimat széltében-sebtében megrajzolt margók rendszerűtlen vonalainak sűrűjén kívül haladni? Minek e göcsörtös betűk, melyek tejfogaidért könyörgött ajándékodat sem hagyják oly gyermetegen élvezni? Minek a hatodik szám iránti fájó vágyakozás és a távolodó fényekkel teli undor?
Én nem kértem, én nem ezt álmodtam, léptem-libbentem-elestem, és a legművibb anyagú parányi földön, ott a rongypadlón fetrengve, minden izomrostom gyönyörgörcsösen feszítve sem nyugszom bele a legtisztább igazságba,
hogy a fény oda is leér.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: