Szerelem

Nem tervezem a blogomat hangzatosabbnál hangzatosabb idézetekkel telerakni (már így is több van a kelleténél), mert annak ipari mennyiségben minimális értelme van, de a következőt azért még kell. Ha a jelenleginél is több (vagy kevesebb?) önbizalmam lenne, talán olyasmit mondhatnék (igen, tudom, írhatnék, még pontosabban gépelhetnék), hogy ennél jobban én sem mondhattam volna. Milyen jó, hogy ez a helyzet nem áll fenn, így maradok annál, hogy az alábbi gondolatmenet szerzője vagy sejt valamit ebből a Világból, vagy hozzám hasonlóan van eltévelyedve.
Mindegy, szóval tetszik.

“A szerelem önmagában tudattágítás: az a pszichedelikum, amitől a
dolgok hirtelen megtelnek jelentéssel, ami színtelen volt, az színes
lesz, ami íztelen, az ízes, a rutinosan ismétlődő unalom mögé
kérlelhetetlen következetességgel beeszi magát a gyermekkor játékos
izgalma, a világban betöltött helyünk magától értetődő EKG-ritmussal
pulzál a komzikus véráramban.”

ui.: tudom, hogy ez az idézet talán egy kicsit emelkedettebb-romantikusabb-elmélyültebb bevezetőt kívánt volna meg, de otromba világbakiáltással inkább csak egy dacos-sértődött kislány maradok, mert ez egyfajta menstvárként szolgál. Elnézést, ha kéred.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: