Archive for november, 2008

november 26, 2008

mese a kislányról és a babáról


Higgy bennem, mert ez olyan sok érzést megszülne. Olyan kicsi, olyan elporladt, olyan semmilyen… ott a sarokban vár az a végtelen érzelmetlen értelem. Legyél már valami, ami soha nem voltál, szeresd életbe a tündérkönnybe olvadó virágokat… mint a magvak a nyári hajnalon, úgy tördeli darabjaira magányát. Nem szólt semmit, nem szólnak semmiről az égbe fojtott ébredések, csak akar egy világot, amiben hat a halál. A hatodik hónap szüli az életet. De mi lesz addig? A hite fénytelen magasságokba fordul, az esze tudja, hogy nem kérhet többet, mint ami amúgy sem járna.
 
Vár. Végzete. Élete. Egy mese. S ha rosszul is végződik, az utolsó percig is… de hisz benne.

   A a kislány bizony nagyon szeretett volna egy babát. Számtalan volt már neki, igazából a nagy, eredeti, szőke hajú, tökéletes Barbie baba is ott feküdt a polcán, Ken mellett a gyönyörű rózsaszín pihés miniatűr franciaágyon, de mégis! Itt volt ez a gyönyörű, fekete hajú indiánlány-baba, aki annyira más volt, mint a többi (és persze mégis… ugyanolyan…)! Ahogyan a haja megcsillant a napsütésben, ahogy a szemei szikráztak, ahogyan, amilyen formája volt… Korántsem volt hibátlan, az arcában is volt valami idegen, de mégis kifejeztten hívogató.
   A kirakatban látta meg egy lágyan sütő nyári délutánon, épp arra sétált, és a baba rápillantott, felé sugárzott, mintha azt mondta volna, gyere, vegyél meg!
   A kislány igen fiatal volt még, eddig szinte csak az anyukájával vásárolt, de most nem bírt ellenállni a játék csábításának. Bement a boltba, és halkan, szinte suttogva – hogy ez a Pocahontasnak elkeresztelt csoda meg ne hallja – megkérdezte az eladót, hogy vajon mennyibe kerülhet az imént látott tünemény.
   A boltos furcsán és kissé megvetően közölte, hogy az a baba már legalább egy éve ott van, de le van foglalva, miért nem jött hamarabb, akkor talán az övé lehetne, de így…
   A kislány csupán a pillái alatt érzett egy-két könnycseppet, de ezek miatt is szégyellte magát… Ha hamarabb odaért volna! Ha hamarabb lett volna nagylány! Anyukája korábban meg sem engedte, hogy egyedül sétálgasson a városban!
   Ezt a gondolatot hazáig mondogatta magának, de csak nem tudott megnyugodni vele.
   Otthon azután odaállt édesanyja elé, és mindenféle színpadias jelenetek közepette – hiszen a kislányok ehhez nagyon értenek! – megkérte anyukáját, hogy menjenek el a játékboltba és nézzék meg azt a babát.
   Persze a felnőttek általában túlságosan elfoglaltak, nomeg felmerültek anyagi kérdések is, így végül egy héttel később tértek vissza, persze akkor is csupán azért, mert édesanyja valamelyik rokon kislánynak akart ajándékot venni.
   De mégiscsak elmentek a boltba.
   És a baba még mindig ott volt!
   A kislány szíve repesett az örömtől. Talán erre szokták mondani, hogy madarat lehetett volna fogatni vele.
   Valahogy nem akart gondolni rá (egyszerűen csak elfelejtette?), amit a tulaj már korábban említett: a baba nem lehet az övé, bármennyire is szeretné.
   Megkérte anyukáját, hogy ő is kérdezze meg az eladótól.
   Meg is történt, mire a boltos – immáron talán kevesebb arroganciával, de – ismételten közölte a szomorú tényt:
Pocahontast lefoglalták.
   Hogy mikor jönnék érte vagy jönnek-e egyáltalán?
   Arról fogalma sincsen, de drága baba nagyon, úgyhogy ha adnak egy telefonszámot, esetleg értesíti őket, ha mégsem viszik el.
   Határozatlan időtartamon belül.

november 24, 2008

hiszek

„Valahányszor egy kisgyermek azt mondja: “Nem hiszek a tündérekben”, egy kis tündér valahol holtan esik össze.”
november 24, 2008

Tinker Bell – The Movie

   Van ez a csaj. Csingling. Emlékeztek még rá? Tudjátok, Pán Péter legjobb barátja, egy szőke hajú, szélescsípőjű :), dacos és féltékeny, de mégis imádnivaló tündérlányka.
  Jön a Disney, nomeg a XXI. század és az übermodern digitális technika.
  Mindezek újra ötvöződnek és lám így lett a Csingiling. A film.

   Naivan és mindenféle értékítéletekkel telve arra számítottam, hogy Csingiling jellemének fejlődése lesz bontogatva a filmben, esetleg Pán Péterrel való találkozása, rejtélyes kapcsolata.
   De tévedtem.
   Igazából, ha őszintén és elfogultságomtól mentesen próbálom jellemezni eme alkotást, egy tipikus lányos-tündérporos-lepkés-szivárványos-virágos-gyönyörűszép Disney-meseként írom le.
   Van ebben némi degradáló kicsengés is, persze, lévén az eredetiségtől meglehetősen mentes megoldásokkal találkozhatunk.
   A Disney-re oly nagyon jellemző morális hozzáállás persze dob némit a dolgon, de már a századik sablonos kívülálló – integrálódása – a – többiek – közé – személyiségének – elvesztése – nélkül kicsit untató tud lenni.
  Persze gyerekeknek lett szánva a dolog, és nem vitatom, hasznos, ha minimális mértékben is, de hat a jellemfejlődésükre. 🙂

  Összefoglalva: igyekeztem kritikai oldaláról megközelíteni a dolgot, de nem tagadom, ma este másodszorra fogom megnézni. Hogy miért? Mert mindenféle sablonja és – mondhatni – hibája ellenére, 78 perc vizuális gyönyör és tündérporos kikapcsolódás vár rám. 🙂

   

november 8, 2008

Süni szex avagy az Igazság Nagy Pillanata

Elfojthatatlan vágyat érzek, hogy Veletek is megosszam Életem Nagy Felvilágosulását.
Mégpedig.
Nem tudom, kiknek említettem már, de ezeddig következő életembeli terveim között masszívan szerepelt a fiú sündisznóként
való inkarnálódás (meglátásom szerint felettébb fontos ezen előre
gondolkodni, lévén egyáltalán nem biztos, hogy lesz ilyesmi, de ha
hirtelen döntés elé kell állnom, nehogy véletlen valami kikuju harcos
ágyasának szerepe jusson eszembe). Hogy miért pont fiú sün? Az ok
roppant egyszerű: alszik téli álmot és sztereotípiáktól függetlenül –
vagy épp azok fényében – is lehet aktív, kezdeményező, domináns fiú.
Persze ezzel az erővel lehetnék kanos barnamedve is, de engem kivételes
módon érdekelt, hogy hogyan szexelnek a sünök!
Minő szerencse, hogy a mai modern eszközök végtelen tárháza áll az ember lányának (s persze fiának is) rendelkezésére, s így tecső(ugye
mennyire kreatívan humoros és übereredeti vagyok?;P)-mozgóképeken való
meredt pillogással – mindenféle karmikus útvonalak bejárása nélkül –
gyarapíthattam tudásom a közép-európai (meg gondolom még sok helyen él)
szúrós rágcsálók szexuális életéről.

Úgy érzem, azért tényleg van, akinek rosszabb, mint nekem.

íme, a videó, a süniszexről (csak soft pornó, nyugivan, emellett még 12-es karika sem bizti hogy befigyelne):

http://www.youtube.com/watch?v=_i_YGc2lxs8

2 perc 7 másodpercnél kezdődik a dolog, de azért az elejét is
érdemes megnézni (ha esetleg valaki szembesülni szeretne azzal, hogy
neki – mindenféle önsajnáló képzelgése ellenére – emberként irtó könnyű
dolga van szexuális életet élni, illetőleg kreatív ötleteket is
nyújthat, ha szegényesek az ötletei előjáték-téren).

hm.

november 2, 2008

repülés

Éjjel, álmomban repültem. Tudtam, hogy ez nem a valóság, de szabadon és súlytalanul száguldhattam, könnyeden, légiesen, boldogan.
Nem fájt semmit, csak mosolyogtam és repkedtem, és semmi teher nem nehezedett rám… Sem a gravitáció, sem ezek a földi nagy-agy-bajok nem bántottak.

Élhettem és lélegezhettem.

Szabadon.

Akár egy pillangó…