Archive for szeptember, 2008

szeptember 23, 2008

Rejeux nyitó – még Qpázóknak is:)

Szia!

A sotés hagyományokhoz híven a, 3. héten (szept. 25. csütörtök)  idén is megnyitjuk kapuinkat egy fergeteges nyitóbuli keretei közt!

Kapunyitás: 22:00

Hangulatfelelősök:
Nagyterem: Dj Laca (BME) & Dj Günther (SOTE & BGF)
Pince: Eclipse: Dj Bandee & Dj George (SOTE)

Akció: RedBull – Vodka: 490.-

Belépő: SOTE és Hölgyek: 500.- (dr.-k, gyógyszerészek)
Diák: 700.-
Egyéb: 1000.-

Infók: a plakátokon és a http://www.klubrezso.hu weboldalon

Gyere el, bulizz velünk egy hatalmasat és érezd jól magad!

Szeretettel várunk!
Üdv: Rezső Klub

______________________________________________________________________________________________

Alapvetően nem vagyok híve annak, hogy már magát egy bulireklámot becsméreljek vagy szóljak le, végtére is nem ez a súlyponti kérdés, hanem maga az esemény színvonala:) Szóval most sem fogom ezt megtenni, de tényként könyvelem el, hogy egy helyesírási hibákkal és gagyi közhelyekkel teli iwiw-üzenet azért kevésbé tud csábító lenni, mint amire hívatott lenne.
A plakát nem rossz, de 4-5 éve ez megy, talán valami változtatás feldobhatná.
Persze könnyű ezzel dobálózni, meg elméletben megmondani a frankót, de elkötelezett rezsősként azért egész furcsa érzés volt a legutolsó záróbuli családias közegében ereszdelahajamat-szerűen pillogni. Vagy legalábbis gondolni rá.
Reménykedem benne, hogy az az utolsó valóban csak a rosszul megválasztott időpont hibája volt (ti. másnap május 1. volt, mindenki ment haza…) és nem a rezső bulik leáldozásának egyik jele.

Mindenesetre én fergeteges, jöttegyfelhőmileszálltközénkkel, umbrellákkal, haazéletbennincsmártöbbmókákkal, letmethinkaboutitokkal és donthurtmekkel teli nyitóra számítok, rengeteg emberrel, mert hál’Isten, másnap suli van 🙂

(A címben megemlítettem a Schönherz Qpát, ami most tart az Előfeladatoknál és amin a nagy csábítás ellenére még idén sem veszek részt. 😦 Éljen a másodév. De jövőre semmi sem tarthat vissza :), addig pedig masszívan irigykedem az összes barátomra – a nem barátaimra meg pláne – hogy ott vannak…)

szeptember 21, 2008

súlytalan fény



[Matt
Nathanson – Laid]

A
nagy fészkes fenét! Én ezt az egészet el sem hiszem, úgy igazán. Most komolyan
azt gondolja, hogy majd szemrebbenés nélkül hiszek neki és beveszem minden
egyes kis hazugságát? A nagyokról persze nem is beszélve. Szép, szép, mondhatom.

Jaj,
Istenem, mekkora felszín. Mekkora giccs. Mekkora gondolati magány-válságok. És
te csak mímelegsz, meg táncolsz, meg játszod az eszed. Színpadra születtél,
ócska kis Marilyn Monroe-ként lehetvékony nadrágokban keresed James Dean
túlvilági hasonmását.

[Dope
Stars Inc – Infection 13]

Ah,
a Te szenvedélyeid. A kiéléseid. Ahogyan el akarsz égni. Mesecsodálatos módon
játszod ezeket az egész napos ütemeket, pörgéseket, szétterüléseket. De tudod
mennyire kívánom, hogy egy pillanatra nézz a Holdra, arra a gyönyörű hölgyre,
és pihenj meg a sugarában. De Neked erre semmi szükséged. Te csak ugrálsz
tovább.

Megfertőznéd
a túlvilágot is a lehengerlő szőkeségeddel. Egész napos adrenalin-dús álmok
között alszol, mesélsz, elhiszel, megremegsz, elégsz.

Csak
fogja már meg valaki a tündérpor-lepte szárnyaidat, kapaszkodjon belé, de
súlytalanul, és repüljetek együtt, a gyémánt-csúcsokon túli partokra.

[Sugababes
– Too Lost In You]

Bárcsak
bennem lennél. Bárcsak érezném. Elhitetek magammal bármit, csak hagy vesszek
el.

Túl
stabil, túl egyhangú, túl szép, túl tökéletesen stabil.

El
akarom veszteni a fejem.

Mert
ésszel, elmével ennek az egésznek igazán semmi értelme.

Szenvedéllyel
annál több.

[Goteki]

Félek.
Félek, mert csábít a mélység. Mert tudom, hogy le tudnék ugrani. Hogy véget
tudnék vetni az egésznek, a lehető legcsekélyebb bűntudat nélkül.

Persze
ez az utóbbi kijelentés így abszolút értékben nem igaz.

Van,
akiért jó élni, de akit nem én teremtettem.

Kellenek
a saját teremtmények, a saját szerelmek, a választás, átölelés, alakítás.

Elveszíteni
magam, a kontrollt, változni, beleégni valakinek a legfényesebb bőrébe, amit
nem az UV-fény emel ki, hanem a súlytalan hullámok.

[The
Fray – How To Save A Life]

Annyira
vonz az egész világ. Annyira magamhoz ölelném. Az ingerek addiktívak.

Egy
tű akkor is addiktív ha magadba szúrod és akkor is, ha másba.

Van
valami kegyetlenül szép az egészben. Ahogy teszel érte, ahogy lenyűgöz.

Megfogalmazhatatlanul
az övé vagy, örök a szerelem, oda nem adnád a világ minden kincséért sem, magát
az érzést, hogy közel lehetsz hozzá.

De
persze soha nem benne, soha nem az ölelésében, tudatában, csupán kis árnyként
követheted és tarthatod a lámpát, azt képzelve magadról, hogy Te vagy a Nap.

Mondják,
hogy mesterséges fényben is kinyílnak a virágok, de én mégis igazi Nap
szeretnék lenni.

Igazi,
fényes, teljes.

[Hrutka
Róbert és Jamie Winchester – It’s Your Life]


[túlvilági hasonmását gyémánt-csúcsokon túli partokra
szenvedéllyel annál több a súlytalan hullámok igazi, fényes, teljes]


szeptember 1, 2008

kaotikus rend-vágy


Végre eljött ez a pillanat
is.

Ezzel a nyárral többnek
lenni, lezárni, csomagolni, pakolni.

Temérdek feladat vár rám, de
valamivel előrébb vagyok, mint tavasszal voltam.

Vagy akár, mint egy egész
évvel ezelőtt.

Olyan mértékű változások
kiégések-kilengések-beállások-ámokfutások uralták a lelkemet az utóbbi egy
évben, ami nélkül kár lett volna bele is kezdeni az egészbe.

Mindig kell a több, a jobb, de
néha tudatosan-tudattalanul a lejtő legmélye felé haladunk.

Nem akarok radikális
változások kategorikus kimondásával felelőtlenül nagyzolni, értelme, és lehet,
hogy igazsága sem lenne. Ezért nem mondom azt, hogy ennek most vége, hogy jön a
csendes és nyugodt beteljesülés. Mert ki tudja. Talán folytatódik a régi. Talán
a szélsőségesen intenzív impulzusok addiktív hatásának önkéntes áldozataként
porrá fogom égetni magam.

De lehet, hogy ezen felül,
túl is volt értelme mindannak, amit átéltem.

Hogy a tapasztalatok nem csak
egy szép kis emlék-tárházzá, meg néhány giccses sorrá válnak, hanem a mesebeli
kirakós játék részeként életem szerves részét képezik. Kiegészítenek,
beegészítenek, megalkotnak.

[Itt ülök az íróasztalomnál.]


[Kellene még folytatni ezt a bejegyzést, de most nincs kedvem. Szerintem koffein-túladagoltam magam.]

Na megyek és rendet rakok.
Tele van szeméttel a szobám.