Mezítláb kavicsokon

Amikor az ember néz, de nem hall semmit, amikor halálra
marcangol az értelem. Érzed azt az átható meleg illatot, emlékeket ébreszt és
nem vágysz semmi másra, csak egy pillanatnyi álomra.

Szeretnél
ölelésekbe csappanó rémálom-virágokat életbe lehelni, de egészen más vágyak
közepette semmi sem éri meg a frusztrálóan bizsergető más-marcangolást.

Egy
tóba beleremegett mosoly is csak valamiféle harctalan fölényességet hoz, amiért
a szívedet adnád, de nem változnál az állandóságért.

Hiába,
Te is csak ugyanazt adod neki, amit a többi seregtelen szereplő, játékokba
viszed és magaddal, el, a messzesége, de a magányodon nem segít a vágy, hogy
belepusztulj egy lehelletébe.

Érzel,
érzed és érezni akarod, Sohaországban egy marcona képként, és képzeleted ólomüvegén,
átlátszatlanul parázsló kunyhódként.

Menedekéket
keresel, menekülést egy éjszemnyi hatalomért, de annyira, de annyira semmi ez
az egész.

Szakad
rólad a víz és okokkal próbálsz vigaszt nyerni, de a széptelenség magánya nem
visz sehova.

Nem
lennél magad a végzetéért, de véréből hímzett testére mindennél jobban
szükséged van.

Próbálsz
benne lenni, próbálsz sikoltani, káprázatokat szülve a lelkedben táncoló
főnix-madárként vörösen felizzani, de neked csak a zöld…Csak az él benned.

Csak
a zöld és azt vonnád magadhoz, szorosan, ha hagyná, de végül mégiscsak
vesztesként állsz a dobogó legfelső fokán.

Akarod,
hogy végigsimítsa bőrödet csak a másokat érintő szénaszínű szemével, de tágra
szűkült pupillái mögött csak a de, csak a de, és mindig csak a de.

 

Tele
van minden ezzel az egyszerű, de félelmetes szóval, hogy

 

de.

 

Hiába.
Legvégül minden teremtény egyedül néz szembe a halállal
.

Reklámok

2 hozzászólás to “Mezítláb kavicsokon”

  1. Teljesen átérezlek… az elejét legalábbis.
    (Hmm a vége, szal ilyen tapasztalatokban azért én még szűkölködöm.:P)

  2. felkavart…nagyon…
    görcsbe rándult a gyomrom…kicsit mintha valamit elmulasztottam volna, olyan érzésem van most…és el is mulasztottam…
    hol van a virágzó olajág?????? most épp homályosan látom a könnyeimtöl…kivagyok…:(

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: