Coyote és Ösvény

                Az utóbbi hónapokban elvesztettem két, számomra
nagyon fontos embert. (Igazából többen is lettek volna, de csak ez a két fiú
ment el fájdalmasan, végzetesen. A többiek visszatértek, megbocsátottak,
megbocsátottam. Velük most békesség van, barátság, szerelem. Szeretet.)

                Furcsa, nem is igazán tudom, miért írok erről a „nagy
nyilvánosság előtt”. Elé.

 A legkézenfekvőbb az lenne, hogy szeretném
közölni az érzéseimet mindenkivel, persze elsősorban a barátaimmal. De a puszta
igazság az, hogy a jelenlegi barátaim (ez annyira szörnyűségesen, és
materialista-realista-számító-érzelemmentes gép-szerűen hangzott, hogy abba
beleremegtem. Jelenleg a barátaim. Copy. Save. Delete. Please choose a pain.),
azok körülbelül sejtik, illetve érzékelik, hogy mi játszódik le mostanában
bennem, de akiknek ezt mint valamely ismeretlen információt szeretném átadni, azok
ezt nem is fogják olvasni.

Az
a két ember.

De
nem baj. (Persze, már hogy ne lenne baj. Mert fontosak nekem. Mert hiányoznak.
Mert minden nap eszembe jutnak, és nem tudok semmit, de semmit sem tenni azért,
hogy újra mellettem legyenek. Csak ha kifejezetten őszinte akarok lenni, akár
magamhoz is, akkor vallom be: túlzottan sok –legalábbis a kelleténél mindenképpen
több-, a fogyasztói társadalom tinédzserei számára készült
romantikus-szentimentális filmet láttam ezeddig, melyek hatására a szemem elé
idéződik a kép, ahogyan odajön hozzám az, akit szeretek, átölel, vagy még azt
sem, csak elkezd velem beszélgetni, mint a régi szép időkben… Persze aztán
csörög az óra, és rájövök, hogy ők már régen nem olvasnak semmit, ami velem
kapcsolatos, pláne nem az ’internetes naplómat’.Au.)

A
két fiú. Különös, de mindkettő szerelemnek indult, majd barátság lett belőle,
most pedig mindkettő messze van tőlem. Az egyik több száz kilométerre, a másik
csak háromra (bár még sosem mértem le az iskolánkban az azonos folyosón lévő
osztályok közötti távolságot, de nagyságrendileg körülbelül tényleg néhány
méter lehet). A szellemi távolság azonban fényévekben mérhető. Távolság,
szeretetlenség, mosolyhiány. Pedig már egy egyszerű szia is jól esne, de a lenéző-bántó
pillantások még ennél is fájdalmasabban a lelkembe marnak.

Nem
is akarok többet írni vagy beszélni róluk. Bár gondolni még biztos fogok rájuk.
Mert szeretem őket. Vagy azokat, akik voltak, és aki én lehettem mellettük.
Saját magam.

„Búcsúzóul”
két alkotást fogok közölni, noha jogtalanul, hiszen nem kértem engedélyüket,
hogy a világhálón publikáljam műveiket. De ennyi talán még nekem is kijár
belőlük. A csodájukból.

 

 

Cz.S., Coyote:

 

Közeleg
a távolság

Nem akarok semmit már
Üres szemmel rád néznek
Nincs ereje a kéznek

Hiszen ugyan az minden
És vészkijárat nincsen
Elpusztult álomhatár
Most rád talál a halál

Nem ismerem a hullát
Csak a test az enyém
A jellemed a kurvád
De nem tudják, hogy szegény

Min halálhörgés kertből
Ez is épp olyan csendes
Kitépték szívem ötször
Nevetve most az repdes

 

 

S.Á, Ösvény.:

 

fekete aurám

 

mámor illatú lakkba fojtott,
fekete bársony
párnán

heverő élettelen hideg
arcomon már
nincs fájdalom, csak a kárpiton túlra

nyúló ábránd
ó, a lényemen ütött hasadék megbocsátón
tátong rád
csakúgy mint ronccsá szeretett szád

mit most föld tömne el
ha véren élne bennem a bosszúvágy
ó, te szenvedés-tollú madár!
neked a szeretet az utolsó menedék
mielőtt végképp megfoljt a feketeség.

holdfényben ázó, alvó rét zöld
selyme vár
te megszenvedtél, szenvedtettél sok
Tükörtelen lelket már.
mégsem sikítom testedbe, hogy nyeljen
homály!
a véren nevelt szájak játszmáját én nyertem.
így kettőnket burkolt boldogságba fekete
aurám

 

bár én már holtan élem mindezt meg
a menny csak azokra vár
kiknek a pokol nem tetszett
ezt értsd meg és csókold magad végre
az égbe!

 

ölelje hát tagjaim illatos,
fekete föld
felnevelt a halál
tisztább a Tükör
A lányom vagy már!

 

 

„És tudod,
megtiszteltetés volt.”

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: